2008. október 31., péntek

A szerelem öl, butít és nyomorba dönt!

Mindig is ezt az elvet vallottam! És fogom is, míg meg nem halok!!! Szerintem az élet nagy igazsága!
Az utóbbi időben egyre több olyan embert látok, akiket nagyon megvisel a szerelem. Mindenki szenved.Vannak nők, akik túl sokat engednek meg a pasinak. Túl sokat várnak tőle. Túl sokat remélnek tőle. Mindent de mindet (tényleg úgy higgyétek el h mindent) odaadnának érte. Tudom ez nem is lenne baj, ha mindezt viszonoznák! De NEM és ők is tudják az eszükkel hogy NEM, ezt soha nem fogják visszakapni. ÉS mégis, mégis!!! Mert a nőknek a szívük a döntő. Hiába az ész, ha a női szív szerelmes!
Ők soha nem fognak kapni semmit a férfitól, semmit de semmit, mert a kapcsolat kilátástalan, reménytelen (vagy talán mégsem, ha adok még egy esélyt?) és nincs jövője(vagy talán mégis ha még várok egy kicsit?).
Gondolatok melyek csak táplálják a női szívet, a fájdalmas érzéseket, azt hogy megtapasztald az igaz barátságot! Mert egy barát mindig meghallgat, minden ballépés után kezét és a legpuhább papírzsepit nyújtja. De ezért megsúgja, hogy én előre szóltam! És ugye te is tudtad?
A válasz csak ennyi: "Igen tudtam! De tudod azt mondta... De soha, soha többet nem lesz ilyen!! Nem fog megint kihasználni! Csak még egyszer beszélek vele és ezt megmondom neki."
A barát azt mondja: "Szerintem szenvedtél eleget az elmúlt években! Szerintem hagyd, jobb lesz kilépni, elfelejteni!"
A válasz: "Jó, így lesz a legjobb!"
Másnap:
-"Elmentem és megmondtam neki! De olyan kedves volt, megígérte, hogy..."
-"És te...?"
-"Nem, nem úgy van ahogy gondolod! Most én használom ki őt!" /Itt állhatna az is hogy most adok neki egy utolsó tényleg utolsó esélyt vagy most láttam rajta vagy most igazán akarja vagy most azt mondta hogy tényleg elmegy a másik és csak engem szeret/

Pár hét múlva a barát új csomag pzs-t vesz, a legjobb csokit és erős vörösbort. Mert a barát az barát.:)

18 megjegyzés:

Névtelen írta...

Sziasztok , A Szerelem öl, butit és nyomorba dönt, eddig én is ezt vallottam , olvasva a bejegyzésedet , de Amiota találkoztam életem , párjával azota nem ezt hiszem , vagyis tudom , érzem a szivem , legméjén , hogy Ő kell , nekem imádom minden mozdulatát , minden rezdülését, szinte már egy álom ez az egész és ha rajtam mulik , soha nem ér véget.. És tudom érzem a szivemben , hogy ő is igy gondolja ,és ez annyira boldoggá tesz soha ,soha életemben nem volt ilyen érzésem ,, hogy na ŐŐ.. akivel letudnám , élni az életem ,mindent , megosztani , vele , mindig boldoggá tenni , és én hiszem tudom , hogy sikerülni fog nagyon sokat csalodtam , de ez már nem érdekel , mert ő , mindent meg tud adni nekem , amire eddig , vágytam és életem végéig szeretni , fogom , ennyit röviden a Szerelemröl..

Turul írta...

Kedves Névtelen! Naív vagy!
A rózsaszín köd MINDIG felszáll!!! Szerencsés vagy, ha azt mondhatod, hogy a szerelem elmúltával is van valami ami a másikhoz köt, amiért érdemes vele maradni. De a szerelem ettől még el fog múlni.

Kicsi Perditám! Ha mindig úgy van, ahogy azt leírtad, akkor mégis miért folytatjuk? MIÉRT???

Turul írta...

Egyébként szerintem itt is az arany közép az igaz! Tény, hogy a szerelem mindenkit kiforgat magából, de nem mindenki lesz idióta tőle!

Perdita írta...

Azért csináljuk mert jó a szenvedésről beszélni! :D Na jó ez csak vicc volt!
Azért, mert mi nők még mindig hiszünk abban, hogy van egy olyan ember a világban akit csak nekünk szánt a sors! Egy olyan valaki aki kiegészít minket és teljessé teszi az életünket!
Igen minden nő erről ÁLMODIK!
De ez nem a valóság! :)

Névtelen írta...

Az álmok ritkán valóra vállnak és vannak olyan emberek akik teljes boldogságban és szerelemben élik le az életüket. Tudom nem az a gyakori de akkor is van ilyen, még akkor is ha sokan nem hisznek ebben. De én szerencsés vagyok mert a kivételek közé tartozom.....

Perdita írta...

De édi! :) Én a földön járok és hagyok magamnak utat! :)

Turul írta...

Cicám! Ne szóld le az álmokat!!! Tudom hogy mit gondolsz az ócska szerelembálványozásról!!! De azt is tudom, hogy te is szerelmes vagy és még ha nem is vallod be, akkor is és igenis KELL a szerelem! Akár a földön jársz, akár légvárakat építesz magadnak, mégis csak a boldogság a cél. Az hogy valaki boldog, lehet "édi" és lehet irigylésreméltó és lehet gusztustalan is. A lényeg mindig ugyanaz marad...
Mi is???
:S

Perdita írta...

:D

Névtelen írta...

A lényeg a boldogság és lehet irigykedni!!!!!!!!!!!

Turul írta...

Akkor irigykedem...

Névtelen írta...

De nem neked szolt ez te is nagyon jol tudod. Te is meg fogod találni az idazit. Ez az édi beszólásra értettem.

Turul írta...

Meg kell értenetek! Két véglet ütközik itt! A nagyon szerelmes és az antiszerelmes!
Kinek higyjek???????????:S

Perdita írta...

Voltál szerelmes! Nagyot koppantál nem? Mért?
Mert nem hallgattál rám! Ennyi!!!!

Turul írta...

Ennyi???
Egyébként ez mikor volt??? Nem emlékszem!!!

Turul írta...

Különben is!!! Én mindig hallgatok az okosabbra!!!
:D

Névtelen írta...

Tenyleg...voltal te mar valaha is szerelmes????

Névtelen írta...

vannak itt boldog fiatalok, akik nagyon szerelmesek, de te mindegyiket "elszomoritod"..mert van ez??

Elaine írta...

Tudjátok melyik az igazi? A szerelem utáni szerelem. Ami már nem gyerekszerelem, nem lángoló tiniszerelem, nem felelőtlen tűzön-vízen át úgy érzem és most rögtön szerelem... nem biztos, hogy első látásra szerelem,hanem amelyik nem feltétlen a külsőre ad, hanem az érzésekre, a megérzésekre, a valami van benne ami nem ereszt, ami kíváncsivá tesz, ami őrjítő, amit meg akarok ismerni.. ami felszabadít, ami kihozza belőlem azt akit eddig még én magam sem ismertem, ami olyan pillanatokat ad, melyektől évek során újra és újra szerelmes tudsz lenni, mikor szeretsz szeretni. Ahogy telik az idő úgy érzed még és még és egyre jobban... Ezért a érzésért érdemes élni.