Egy kapcsolat nehéz dolog. Akármilyen okos, aranyos, vicces, szexi... mindenképpen nehéz. Rengeteg kompromisszumot, megbocsátást és elnézést igényel, legalábbis az én tapasztalataim szerint. Minden barátnőm máshogy áll a volt és leendő kapcsolataihoz. Van olyan akinek 2 hónap a rekordja, van olyan akinek 5 év... és mindkettőjük egyedül van jelenleg. Van olyan aki egyszerűen nem bírja a kötöttségeket, van olyan aki nem bír nélkülük élni. Számomra ez csupa rejtély. Mikor mehetünk biztosra? Van egyáltalán sírig tartó szerelem?
Hihetetlenül maximalista lévén nem egedem meg a hibákat, de csak magamnak nem. Megbocsátok, amikor senki sem tenné.. de csak addig a pontig. Addig a pontig amíg nem csalódom benne, amíg össze nem omlik bennem a világ, amíg le nem rombolja a hitem. Onnan viszont nincs visszaút, onnantól nincs megbocsátás... hiába a sírig tartó szerelem...
A legtöbb kapcsolat addig tart amíg harcolnak érte, amíg fontos. Abban a pillanatban, ahogy az egyik fél feladja, onnantól van halálra ítélve a kapcsolat. Nem biztos, hogy azonnal megy tönkre. Lehet, hogy még évekig együtt vannak... megszokásból. Annál rosszabb viszont nincs.. Rengeteg ilyet látni. Eltűnnek a titkos pillantások, az apró figyelmességek, a kósza ölelések, a meghittség.
Vajon milyen lenne a világ, ha nem adnánk fel? Akkor lenne sírig tartó szerelem?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
"Van olyan akinek 2 hónap a rekordja, van olyan akinek 5 év... és mindkettőjük egyedül van jelenleg."
Ez a beszólás nagyon tetszik!!!:D
Egyébként nem hiszem hogy a szerelem örökké tartana. A világ folyton változik, sosincs "abszolút végső". A szerelem miért lenne más? Miért lenne állandó és örök? Végsősoron azonban nem baj, ha változik, az se ha elmúlik. Hiszen ez az élet része. Ettől érdekes.
Szerintem sincs örök szerelem! Ez csak egy fogalom ami jól hangzik! (Sőt a szerelemben is kételkedem) Én imádom a változást (nagyon, nagyon) ezért számomra addig fenntartható egy kapcsolat amíg tudunk újat adni a másiknak! Ha ez sok évig tart, az nekem az örök szerelem!
Szerintem van örök, sírig tartó szerelem. Én láttam ilyet... Amikor két ember 40év után is ugyanolyan szeretettel fogja meg a másik kezét az utcán sétálva...
Tudom, hogy ritka, de a nagyszüleim bebizonyították számomra... Mellettük minden sokkal nyugodtabb volt, mert szerették egymást és ez ránk is sugárzott. Tény, hogy nem lángolva, mint az elején lehetett, hanem sokkal higgadtabban, de olyan őszíntén és mélységesen... Nem az én dolgom erről vallani, de az hogy őket láthattam így, és most látom a szüleimet, bennem biztossá teszi azt hogy van sírig tartó, szerelmes kapcsolat.
Megjegyzés küldése