2008. november 6., csütörtök
Vavyan Fable: Nászjelentés
A regény nem tipikus szerelmes regény, hiszen nem a szerelemet és a házassághoz vezető utat írja le, hanem magát a rossz házasságot és annak ellenpéldáit. Persze a humor sem maradhat ki egy Fable regényből.
Ajánlom ezt a regényt mindenkinek, aki úgy érzi a szerelemnek már minden oldalát ismeri és sem író, sem költő nem tud már újat nyújtani neki ebben a témában.
Végezetül néhány kedvcsináló idézet:
"Annak a zokninak már saját személyisége volt."
"Nyitva van a zárt osztály."
"A terhes nők miért fogják két kézzel a hasukat? Ha nem fognák, leesne?
"Velencei tükör nem veri úgy vissza a fényt, mint én a lánykérést."
"A többire boruljon radír."
"Engem! Egy férfi! Oltár elé! Hát nem hátborzongató?!"
"a DugjFelBeiszom tampon érzékivé, magabiztossá és ellenállhatatlanná tesz."
"Ezennel megalapítom a Lopótök Kommandót!"
"Bár sosem voltam biológia szakos, azt azért gyanítom, hogy ivartalanítás után a hímek nem kezdenek el szülni."
"Fogtam a legdaliásabb gyertyapéldányt. Elfújtam, picit bekentem ránctalanító krémmel, és állatira félreléptem vele!"
"Ez a strici gyertya úgy tört ketté, hogy közben elnyírta a kanócot!"
2008. november 5., szerda
Búcsúszex-Igen vagy nem?
A búcsúszex fogalmával először a SzakítósBlogon találkoztam. Igazából nem gondolkoztam el a szó súlyos voltán, mert nem érintett a dolog, de mostanában egyre többet gondolok a legutolsó exemre, aki istencsászár volt az ágyban. Igaz, egy utolsó szemét címkével illethetném, mert sms-ben szakított velem, de ezt ellensúlyozza a szexuális aktivitása. Felmerült tehát bennem a gondolat, mi lenne, ha még egy utolsó közös órában egyesülnénk egymással? Mivel általában minden férfi a farkával gondolkodik, nem lenne nehéz erre rávenni, ráadásul pénteken egyedül leszek otthon, de miután megtettem, hogy tudok majd a tükörbe nézni? Jól fogom-e magam érezni, vagy csak saját magamat alázom meg? Jó kérdés.
Rá kell jönnöm, hogy ez egy elég rázós téma. Ha érzelmileg nem függsz a másiktól, akkor talán jól is elsülhet, de ha még szerelmes vagy, akkor nem szabad megtenned, mert utána neked lesz rossz, egyre több újabb "búcsúszexre" vágysz majd, a pasi meg kihasznál, mert neki nagyjából mindegy, hogy kivel létesít szexuális kapcsolatot.
A helyzetet bonyolítja, ha nem tudod, mit is érzel. Én meg abszolút nem tudom. A múlt pénteken nagyon részegen kinyitottam a telefonomat, sms-t akartam írni az exnek, aztán rámeredtem a képernyőre, mosolyogva becsuktam, és eltettem a zsebembe. Talán akkor nem akartam hülyét csinálni magamból. Viszont most hívnak az ösztönök. Egyre erőteljesebben. És csak az a kérdés jár a fejemben: Búcsúszex, igen vagy nem?
vegyület
Ennyi az egész! Nem valami flancos, magasztos, felsőbbrendű dolog! :D
Akit érdekelnek a részletek: 3. évezred 2008. november 60. o-tól
Perverz vagy sem???
Terítékre került néhány aberráció is. Úgy mint az egymásra pisilés, a törpe komplexus, a kisfasz-nagyfasz...
Elgondolkodtam a mai világon. Tényleg ennyi perverz ember lenne?
Persze ez csak film. De akkor is! Vajon a mi korunk termelte ki ezeket a furcsaságokat vagy azok már régen is léteztek csak nem beszéltek róluk? Egyáltalán mitől lesz valami perverz vagy elítélendő? A homoszexuálisokat elítélik csak azért mert felvállalják magukat, de engem lehurrognak a pasik, ha azt mondom a fenekem tabu! Pedig hát!
A nyáron együtt dolgoztam egy nagyon érdekes csajszival. Nem sokat voltunk kettesben. Konkrétan két napot. De az alatt a két nap alatt jobban felvilágosultam mint a gimiben négy év alatt. Sok mindenről nagyon sok mindent tudott. A szex biológiai oldalával teljesen tisztában volt. Bevallom kissé zavarban voltam a tudatlanságom miatt. Aztán megkérdeztem, hogy volt-e már orgazmusa. Azt mondta, hogy nem, pedig két éve van barátja. Ezen igencsak elgondolkoztam. Vajon a tudás olykor nem korlátozó tényező? Ha belegondolok hogy mit is csinálok és mivel és hogyan attól jobb lesz nekem? Nem az érzés lenne a lényeg?
Mostanában beszélgettem néhány férfival a szexualitásról. Elvárások, szokások, izgató dolgok. Ilyesmi. Azt hiszem nem értem a lényeget. Valahol lemaradtam a középiskolai szerelembálványozásnál. Nekem az érzés a lényeg. Nem a póz. Jobb lesz a szeretkezés attól, hogy lehetetlen pózokban, sokszor megalázó dolgokat művelünk? Nem az lenne a lényeg, hogy mit érzünk és éreztetünk? Hát a feromonok hol vannak? Egyáltalán mi értelme van még érezni valamit is? Hiszen úgyis az a lényeg, hogy szopok vagy sem!
Persze ez most skatulyázás. Persze ez nem átlag. Persze...
Mégis néha elgondolkodom. Vajon a poposzex és az orális kielégítés nem aberráció? Ha társadalmilag elfogadott lesz valami akkor az már jó is mindenkinek?
Ha nekem nem teljesen sima az intim szférám akkor már nem is vagyok nő? Vagy - teszem azt - trendi nő? A pedofilok is a simát szeretik, mégis elítélik őket.
Hol a határ a perverz és a nem perverz között???
Egyszer a turulvsperditá-n kijelentettem, hogy szeretnék egyszer szeretkezni marilyn manson sweet dreams című számára. Valaki azt mondta, hogy ez már-már perverz. Szerintem nem az. Viszont a poposzexet nem kultiválom. Ezért meg trendtelen vagyok.
Azt hiszem erről a témáról mindenkinek más a véleménye és mindenkinek más a perverz. De mi az ami mindenkinek elfogadott és mi az ami mindenkinek perverz? Ebben a témában is a társadalom dönt helyettünk? Ha valami elfogadott lesz akkor nekem is csinálnom kell?
2008. november 3., hétfő
Szex és egy kis pánik
A minap beszélgettem egy barátnőmmel msn-en. Persze a téma a szex volt és a pasik. Elmesélte, hogy majdnem lefeküdt egy sráccal, de mire ő pucér lett, addigra a srác már nem volt nemzőképes. Lekonyult.
A srác állítása szerint bepánikolt. Persze van ilyen. Persze…
És persze ilyenkor a nők a gonoszak, ha ezen nevetnek, vagy ezt kibeszélik.
Pedig ha az ember belegondol, iszonyatosan bántó dolog, ha nem kívánnak minket.
Miközben erről beszélgettünk eszembe jutott a randim. A randim, ami néhány hete volt.
A srác nem egy adonisz, de valami megfogott benne. Talán a humora, talán a szexuális kisugárzása, talán a nyelvpirszinge. Nem tudom.
Azt viszont tudom, hogy a randi után lemondta a következő találkozót és két hétig nem keresett. Most viszont megint írt. Persze azt akarja. A többi majd elválik.
Mondtam neki, hogy azért van bennem egy tüske. Megbántott és ezt nehéz jóvá tenni.
Mindenesetre adok neki még egy esélyt.
Ki tudja?
Persze mondtam a barátnőmnek, hogy adjon még egy esélyt a fiúnak, legalább nem sérülne akkorát a srác. A barátnőm azt mondta, hogy de ő sérülne helyette. Igazat adtam neki.
Nehéz igazságot tenni. Egy ilyen szituációban mindig sérül valamelyik fél.
Igazából azt hiszem a legjobb őszintének lenni. Talán ha elmondjuk a másiknak hogy mi bánt minket és megkérdezzük, hogy ő miért bántott, akkor segíthetünk magunkon. Nekem használt.
De ehhez bátorság kell.